zene:{Kowalsky meg a Vega: Októberben leverten a Keletinél}
kedv:{melankólikus}
Ajánlom: Delfinpanda úr,Larám,Tibcsy stb.

Hi People.
Szóval,vágjunk bele.
Gyors mai nap összefoglaló,mert utána szeretnék filózni.
Tibcsi babynél voltam ma,igaz tündérhúsi? :D
Nagyon jó volt,köszönök mindent,a barangolást Macson,azt,hogy mennyit hülyültünk Solo-játék közben,azt,hogy megnevetettél,és azt,ahogy a buszon bántál velem :P
Attila,köszönöm,hogy majdnem lekésted a buszt,örökké hálás leszek a STR8-as illatodért,amit a jó szimatom azonnal de azonnal észrevett.
Köszi Dácus,hogy Solo közbe összetudtunk kacéran vigyorogni meg Ördög és Angyalozás közben is értetted a dolgokat! Meg,hogy kiálltál mellettem,mikor tibcsi bántott.xD
És mégvalami.A hazugságvizsgáló,szar!xD
Jöhet a filózás?
Jajj mégvalami. Delfinpanda úr,a válaszom a kíirásodra,csak annyi,hogy ez olyan de olyan de olyan természetes (L) Én köszönöm :)
És majd az étkészletet az esküvődön felavatjuk,én fogok zabálni belőle. :D

Öröm.Mi az,hogy örülni?
Ha tudod,vagy legalábbis feltételezed,hogy valaki nem bír téged,megkönnyebülsz,ha kiderül,hogy mégis?
Szerintem igen.
Baromira taszít,ha valaki gyerekesen viselkedik,és ezzel a viselkedéssel zavarja mások koncentrációját egy adott dologra.Nem bírom,ha elviccelnek mindent,és azt sem,hogyha az egész órákat végigröhögnek,értelmetlen buta és ostoba dolgokon.
Nem értem miért félnek felnőni az emberek.Menekülnek előle,és ez számomra szánalmat vált ki.Miért nem akarunk megérni?
Miért kell ostoba,dedós játékot játszani a folyóson,vagy bárhol máshol?
Meglepő,de csalódtam egy lányban.Abban,ahogy már nem egy ember közölte vele,hogy igenis érett,igenis komoly tud lenni,de ő..ha egy másikkal van,ötéves szintre megy vissza.És elgondolkoztató,hogy mi váltja ezt ki?
Annyira idegesítőőőő! Bántó,hogy amit én elmondok,mintha köd lenne.Eltűnt,tovaszállt és figyelmet sem fordít rá,pedig én általába az emberek javára törekszem.
Kivétel a kivétel...
De visszatérve erre,én nem azt akarom,hogy ki legyen rekesztve,egy másik miatt.Mert mindenki úgy szereti,ha komoly és érett kislányként tud viselkedni.De egyszerűen képes átmenni hülyébe csak azért mert a barátnőjével lóg.Az is basszus,Sain igazad van amit mondtál.Én már nem csodálkozom,hogy mindenki de mindenki unja őket..
Bárcsak..na mindegy is.
Elhatározás: Nem fogok mostmár jótanácsokat osztogatni csak úgy.Süket fülek.Én meg vak leszek.Nem miattam kell változnia,hanem maga miatt,azért,hogy a közösség ahol még négy évet lesz,elfogadja,sikerüljön szoros barátságokat kötnie!Most nem azért,de én sem leszek mindig ott neki,sem más.Kell egy állandóság az életben,a sok sok múlandó mögé.

Apropó.Téma lezárva.Új téma.
Sokat filózok azon,hogy mi az,ami egy másik embert arra készteti,hogy megmutassa azt,hogy ő boldogabb a többinél?Mi az a vágy ami hajtja?
És legfőképp..miért teszi?
Ha elmúlt egy szerelem,vége egy szakasznak az életben,akkor lehet-e még ebből barátság?
Úgy vélem lehet.Hiszen az eső sem esik mindig,és a nap sem süt állandóan.Ahogy a a lelkünk tajtékos hullámai átváltanak szelíd ringatózássá,minden lehetséges.
Csak kellenek megfelelő kapuk.Meg megfelelő kulcsok és emberek.
Nem értem,miért kellett ennek igy történnie.
Tény ami tény,több mint egy év,igen sok sok idő.Valakit szeretni,valakihez ragaszkodni.Aztán mint a film,THE END lesz.
Nem tudom,és fel nem tudom fogni azt,hogy miért kellett pontosan ÍGY végződnie.Mert kiérződik a harag a részéről,az a fajta ego,hogy megmutassa,hogy ő boldog és én nem vagyok az.Bizonyítás vágy,hogy igenis nekem sikerült valami,ami neked nem és végülis..hogyan hányjuk a szemére a másiknak.
Nem hiszem,hogy innen tovább valaha is lesz egy laza baráti kapcsolat is,de már nem is vágyom rá.Már nem szomjazom a közös beszélgetésekre sem.Úgy érzem,aki támad,holott én tök normális voltam,azzal nincs miről beszélnem.Nem leszek hajlandó a múltért,az érzéseimért bocsánatot kérni.Ami megtörtént,hát megtörtént.
Biztam benne,hogy amiket anno kiejtettünk a szánkon,nem csak a levegőben lógtak.
Hát de.Lógnak a mai napig is,mert ahogy nézem,már elveszitették a jelentésüket.
Egykor elhangzott,oly sokszor,h szeretlek.
Rájöttem,nem volt ez ígéret,sem esküszó.Ez csak egy tökéletes helyen,tökéletes időben elhangzott mondat volt,amiben hittünk.
Elhangzott,hogy bárhogy is végződik a történet,nem szakad meg a kapcsolat.
Ez még mindig igaz.Van kapcsolat,de nincs beszéd.Nem szakadt meg,de mégsincs.
Komolyan,most akkor minek mondunk bármit is?Minek?Egyáltalán...tenni akarunk mi azért,hogy ami elmondunk ma,holnap is igaz legyen?
A válasz,egy határozott nem.
De tudod mit?Tedd azt amit jónak látsz.Én nem bánom azt ami megtörtént.Én szerettelek.És sosem gondoltam volna,hogy pont te leszel az,akitől egy aprócska szivességet sem lehet kérni,és te leszel az,aki a szememre hányja a dolgokat.
De örülj a boldogságodnak és örülj annak,hogy csendben utálhatod az emlékemet,mert tudom,hogy bármennyire is akarod,eszedbe fogok jutni még...
A boldogság törékeny üveg.Szoritanád őt örökké magadhoz,elpattan,és nincs tovább.Még csendben egy vitrinben pihen,gyönyörködhetsz benne,és néha előveheted.Közel engedheted a boldogságod magadhoz.De egyszer úgyis visszakerül a vitrinbe...
Nincs olyan harag,ami nem szeretetből született volna...és haragként halna meg.

xoxo.
Vick.