valami olyasmit érzek,h vártam sokáig valamire
mintha egy vonatra vártam volna de legalább...hónapokig
felszálltam más vonatokra amik kivülről pazarul néztek ki....de az első megállónál
gyorsan lepattantam róluk,mert nem oda tartottak ahová én akartam és a belsejük nem az volt,amire én számitottam.
Ettől természetesen megijedtem,és ellenszenvessé vált a dolog.
Csakis tökéleteset akartam, aztán rájöttem h ezek,biztosan nem azok.
ezek eléggé fájdalmas csalódások voltak,amire nem számítottam.
Most meg jött egy vonat amiről azt mondtam h nem érdekel h tökéLetes e vagy sem.
végre nem érdekelt..
és tökéletes volt belülről...